A brumby-ló, Ausztrália lakatlan területein élő kis termetű, szívós lófajta, amely elvadult házi lovaktól származik.

 

A ló eredetileg nem volt honos Ausztráliában; az első európai telepesek, valamint aranyásók telepítették be a XIX. században. Sok ló megszökött, vagy a tulajdonos szabadon engedte őket, amikor lakóhelyet változtatott.

A XX. század elején, amikor a földművelést egyre inkább gépesítetten művelték, ismét sok farmer engedte szabadon az igáslovát. Queenslandben, északon, Nyugat- és Dél-Ausztráliában nem sokkal később megjelentek a bozótlovak.

A lovak lyukakat vájtak a földbe vizet keresve, letarolták a zöld területeket, és ledöntötték a kerítéseket. Irhájuk és szőrük hamarosan keresetté vált, így a lovakat összeterelték és lelőtték.

A farmerek még ma is brumby-lovak százait fogják be, mert olyan élősködők találhatók bennük, amelyek átkerülnek a juhokra és a szarvasmarhákra is. Néhány lovat idomítanak és nyereg alá szoktatnak, a legtöbbet azonban levágják, és állateledellé dolgozzák fel, vagy húsukat olyan országokba exportálják, ahol kedvelt étel.

 

A brumby-ló kerüli a legbarátságtalanabb sivatagos vidékeket, inkább a félsivatagos területeket népesíti be, ahol talál némi növényzetet és ivóvizet. A lovak néhol tekintélyes csapatokat alkotnak, amely akár 70 állatból is állhat, többnyire azonban egy tucatnyi ló verődik csoportba. A ménes 50-150 négyzetkilométeres területen él, amelynek nagysága attól függ, hogy mennyi az ivóvíz és a legelő. A brumby-ló körülbelül 20 évig él.

Manapság, vadászatuk miatt már szinte kipusztult.