Orlovi ügeto

 

Az Orlov ügető az ügetőfajták közül a legrégebbi, Oroszország egyik legrégibb és legkedveltebb lófajtája. Elsősorban orosz területen vannak elismert ménesek, de a Balti államok és Ukrajna területén is találhatók fajtatiszta állományok. Európában is jelen van, de nem külön ménesekben, hanem együtt kezelik a többi ügetőfajtával.

 

A fajta megalapítása Alekszej Orlov gróf nevéhez fűződik. A gróf egy hosszú távon is nagyteljesítményt nyújtó kocsilovat akart kitenyészteni. A 18. század második felében Orlovarab telivéreket hozatott Osztrovba. A lovakat helyi, illetve nyugat-európai (pl.: német, holland, dán) fajtákkal keresztezték. Kemény szelekcióval csak azokat az egyedeket tartották a tenyésztésben, amelyek tulajdonságai a legjobban közelítették meg a kívánt célt. A gyorsaságot angol telivérekkel javították.

Az importált arab telivérek közt ott volt Szmetanka is, akinek egy spanyol származású kancától lett utódja, Polkan I, akitől a fajtaalapító származott.

A gróf 1778-ban Hrenovojéba vitte a ménest. Ott Polkan I egy holland kancát fedezett. Megszületett Barsz I, az "alapítóős". Barsz arab, és nyugat-európai kancákat fedezett.

 

Orlov a sztyeppén tartotta a ménesét, így segítette a szelekciót. A lovakat 1834-től tréningezik, versenyeztetik Moszkvában. Orlov gróf ésV. I. Siskina gróf ménesmestere sokat tett a fajta kialakulásáért. A gróf halála után V. I. Siskin folytatta a munkát, aki a cél érdekében angol telivéreket és norfolki lovakat is használt. A XIX. század végén a fajta több ezer kancából állt, és Európa szerte népszerű lett.

 

Feje, arányos, egyenes profilú, durva, nyaka közepesen hosszú, magasan illesztett, marja alacsony, mellkasa nem túl mély, háta egyenes és hosszú, fara csapott, széles és erős, végtagjai hosszúak, ágyéka széles. Patái kemények.